Kritika #56 - A 70. Viadal

Blogért katt

Mindenek előtt szeretnék elnézést kérni a viszonylag nagy késedelemért, bocsánat. 

Design: Hogy őszinte legyek nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e, vagy nem ez a design, ugyanis nagyon üres. Maga a fejléc nem rossz, bár elég egyszerű, elbírt volna még egy kis munkát de ettől eltekintve az egész lap kék, nincsen rajta semmi, pedig megvan a chat ablak is, meg a modulok is, mégis az egész hiányérzetet hagy maga után. Mindennek ellenére a színösszeállítás jó, tetszik, hogy a kék különböző árnyalataival dolgozott a desinger. Az egyetlen dolog, ami zavar, az az, hogy fehérek a betűk, persze ez gondolom személyes problémának tudható be, ugyanis lehet, sőt valószínű, hogy nem minden ember szemét zavarja ennyire. Visszatérve a modulokhoz és oldalakhoz, én hiányolok egy szereplők menüpontot. Tudom, hogy aki olvasta a könyvet/nézte a filmet az tudja kikről van szó és, hogy hogyan néznek ki, de szerintem így mégis csak áttekinthetőbb és így azok is megtudják, hogy ki-ki, akik véletlenül tévedtek erre a blogra, vagy nem olvasták a könyvet, illetve nem látták a filmet.
7/10

Történet: A történet nagyon tetszik, hosszú idő óta ez az egyik legjobb fanfic, amit olvastam és most nem túlzok, ugyanis beszippantottak az események és nem hagytak menekülni. A történet vezetés jó, a karakterek szerethetőek és nagyon jól leírod az érzéseket és a különböző helyzeteket. Viszont van valami ami miatt egy picit kellemetlenül éreztem magam, ez pedig amiatt volt -SPOILER, hogy Finnick a könyvben meghalt SPOLIER-  így egy kicsit fura volt nekem. Persze ez nem nevezhető történetbeli hibának ugyanis nem az eredetit másolod, hanem saját történetet írsz, ezért is tetszik ennyire. Nagyon megszerettem a sztorit, teljesen beleéltem magam és végig úgy olvastam, mintha én lennék Annie...ezt nem sok történet éri el nálam, szóval mindenképpen jó jelnek számít a kritika szempontjából. Magáról a történetről ennyit tudok mondani, a többi már más szempontokhoz tartozik.
9/10

Helyesírás:  A helyesírással van egy kis gond. Valószínűnek tartom, hogy figyelmetlenségből adódik a legtöbb hibád, ugyanis sokszor láttam olyat, hogy egyszer jól írod az adott szót, vagy szószerkezetet, máskor meg nem. Így volt ez például a 8.fejezetben is, amikor azt jól írtad le, hogy kék színű, viszont az ezüst színűt már valamiért egybe írtad. Ezért mindenképpen javaslom a fejezetek többszöri átolvasását. Ezen kívül még voltak más hibák is, például az igeidő, vagy a ragozás, bár utóbbi lehet, hogy csak véletlen volt...itt szintén a nyolcadik fejezetből idéznék, ugyanis szerintem eddig ebben találtam a legszembetűnőbb hibácskákat. Például itt van a két nyitó mondat: "Az állomáson óriási tömeg gyűlt össze és mindenki integet, kiabál és éljenez. Az emberek pár hét múlva, büszkén fogják elújságolni a barátaiknak, hogy ők is egyike lehettek azoknak a szerencséseknek, akik élőben láthatták a kiválasztottakat."  Ezek helyesen így lennének: Az állomáson óriási tömeg gyűlt össze és mindenki integetett, kiabált és éljenzett. Az emberek pár hét múlva, büszkén fogják elújságolni a barátaiknak, hogy ők is egyikei lehettek azoknak a szerencséseknek, akik élőben láthatták a kiválasztottakat. Ezeken a típusokon kívül nagyon nem találtam hibát.
7/10

Fogalmazás: A fogalmazással nem volt problémám jó az aránya a leíró részeknek, a külső, illetve belső monológoknak és megfelelő mennyiségű párbeszéd is van az adott fejezetekben. Mégis van valami, ami nagyon zavar engem, mégpedig az, hogy rövidek a fejezetek, van néhány hosszabb is, de a többségük igen rövidke lett, pedig jól fogalmazol, a karakterek is jól kidolgozottak és az események is pörögnek, ezért úgy gondolom, hogy lehetnének kicsivel hosszabb részek is. Ettől eltekintve nincs semmi problémám, szóval max pont. :)
10/10

Egyediség: Őszintén szólva nem voltam nagyon otthon ebben a témában, ezért utána néztem mennyire gyakori az efféle fanfic. Keresésem eredményeként arra jutottam, hogy van pár ilyen, ezt meg kell hagyni, viszont ez nem jelenti azt, hogy a történeted nem lehet egyedi. Főleg, most, hogy a sztori mondhatni válaszúthoz érkezett, ahonnan bármerre elkanyaríthatod a történetet, végül is a Viadalnak vége, innentől pedig rajtad múlik, hogy mi lesz a folytatás.
Röviden összegezve; A  fanfic nem mondható teljesen egyedinek, ugyanis találtam jó párat ami hasonló, viszont szerintem elég tehetséges író/blogger vagy, így az egyediség hiányát képes vagy kompenzálni a történettel.
8/10

Összesen: 41/50

Remélem nem bántottalak meg semmivel és talán adhattam pár jó tanácsot is, nagyon tetszett a történeted, további jó blogolást. 

Bloom

Kritika #55 - Diáknap

Blogért katt

Design: Maga a blog színvilága kellemes, jó érzést kelt az emberben első ránézésre. Aztán ahogy lejjebb görget, rájön, hogy nem tudja elolvasni a bejegyzéseket, csupán bizonyos szögből. Nagyon egybeolvad a betűszín a háttérrel, ezt mindenképp korrigálni kell. A fejléc harmonizál a színvilággal, gyönyörű a cím betűtípusa; a színe, mérete, olvashatósága is tökéletes. De! Egy fejléc nem csak dísznek van, olyan, mint a könyvnek a borítója: ezt látja meg először az olvasó, ez alapján hozza meg a döntést, hogy egyáltalán belenézzen-e a történetbe. Ez a fejléc azonban semmit nem mond el a tartalomról. Az égvilágon semmit. Először a fán és a cipőn kívül semmit sem tudtam kivenni belőle, fogalmam sem volt róla, hogy mit ábrázol. Vagy egy teljes percig bámultam, mire rájöttem, hogy ez egy kalapos ember a fán, akinek nem látszik az arca, és akit alulról kaptak lencsevégre. Ez még egy dolgot elárul a fejlécről: nem csináltak vele semmit. Kör alakban elhomályosítottak egy képet, rábiggyesztettek egy címet, és kész. A címet leszámítva mindenképp egy cserét javasolnék e téren, olyannak kellene lennie, ami elárul valamit a történetről. A modulok sorrendjén mindenképp változtatnék, a következőképp: Tartalom, Üzenő, Diákok, Ki a kedvenc szereplőd?, Iránytű, Magamról, Jelentkeztem. Most biztos azt kérdezed, hogy mégis mi a helyzet a "Tetszik a blog?" illetve a "DJ" nevezetű modulokkal. A válaszom az, hogy mindkettő teljesen felesleges. Az első azért, mert lesznek olyanok, akiknek tetszik a blog, és lesznek, akiknek pedig nem. Azokért kell írni, akik szeretik, de legfőképp magadért. Az ilyen kérdés csak azt bizonyítja, hogy nem vagy biztos abban, hogy jó a történeted, mintha nem lennél vele megelégedve, te sem hinnéd el. Az pedig már régen rossz. Akik feliratkoznak, nem véletlenül teszik. A másodikra pedig azért nincs szükség, mert nincs és pont. Ha valaki zenét akar hallgatni olvasás közben, majd megteszi magától. Itt is megjegyezném, hogy ugyanaz a helyzet a szöveggel, mint a bejegyzéseknél: olvashatatlan. Ha már a bejegyzéseknél tartunk...nem kell öt kilométer hosszan nyomni az entert, túlságosan nagy a hely a párbeszédek, bekezdések között. Egyáltalán nem szép. Következő pont az oldalak, menüpontok. Teljesen rossz a sorrend. Valahogy így kellene lennie: Kezdőlap, Fejezetek, Szereplők, Trailer, Cserék. A betűtípust is meg kellene változtatni, ugyanis az olyan betűket, mint az "ő" nem ismeri, ezzel pedig elrontja az összképet. A "Fejezetek" esetén a listát én középre igazítanám, ugyanez igaz a "Cserék"-re is. Pozitívum, hogy a "Szereplők" rendezett képekkel szerepelnek, ezáltal megteremtve az egységet. A probléma az, hogy kevés szereplő van felsorolva, illetve semmi leírást nem találunk róluk. A Trailer nem igazán nyerte el a tetszésem. A zene nem volt a legjobb választás, de nem is ez volt vele a legnagyobb problémám, hanem a szöveg. Nem volt túl figyelemfelkeltő, nem volt egységes, izgalmat fokozó felépítése, össze-vissza volt szó benne mindenről. A képek néhol pixelesek voltak, az a temető pedig egyáltalán nem illett oda, hacsak nem haltak meg tényleg páran. Javasolnék egy teljesen új Trailert illetve egy teljes design átalakítást.
5/10

Történet: A Szereplők közt és ha jól emlékszem, akkor a Trailerben is Júlia volt a lány neve. Akkor a Fülszövegben miért lett belőle Juliet? Mindenképp egységesíteni kell a szereplők nevét, nem lehet az angol és a magyar megnevezések közt ugrálni, mert az olvasó megkeveredik. Ráadásul ez teljesen eltér a trailertől. Ha az nem volt elég figyelemfelkeltő, akkor erre nem tudom, milyen szót kellene használnom. Teljesen más benyomást kelt bennünk a kettő, így komolyan nem tudtam, mire számíthatok. Ismét a neves probléma jelenik meg az első fejezetben. Az Alfred Lepatrick száz százalék, hogy nem magyar név, míg a március 15. egy magyar ünnep, később pedig biztosan kiderül, hogy Magyarországon játszódik a történet. Ahogy elnézem a nemzetiséget illetően hatalmas káosz van ebben a történetben, amit ideje lenne tisztázni, és legfőképp javítani. Az se működik, ha az ember keresztneve magyar pl. Júlia, ám a vezetékneve angol pl. Hountington, ráadásul ebben a sorrendben. Ugyanebben a fejezetben pedig rögtön ez után egy teljes egészében magyar névvel találkozunk. Nagyobb a káosz, mint gondoltam. Sürgősen egységesítsd mindenhol! Az első fejezet összességében nem volt rossz, sőt, egész érdekesre sikerült. Még csak ismerkedünk a szereplőkkel és a szituációval, de valami már elindult. A fejezetek során egyre több dolog derül ki az eseményről, és egy érdekesnek tűnő kapcsolat is kibontakozóban van. Az osztályok felvonulása és a kisfilmek érdekesek voltak, végre kiderült, ki milyen témával indul, beindult az egész történet. A kisfilmekről eszembe jutott a saját diáknapunk, ugyanis ez a mis iskolánkban is hagyomány, bár ott egy meghatározó téma van, azon belül pedig az összes osztály verseng. A tizenegyedikesek által tartott órák is tetszettek, érdekes feladatokat találtál ki. Esetleg egy-egy viccesebb pillanatot kiragadhattál volna, hogy jobban beleélhessük magunkat. Nagyon jól fűzted bele az ünnepségbe Júlia és Paszkál kapcsolatát, nem kapkodtad el a dolgot. A nyolcadik-kilencedik fejezettől kezd igazán érdekessé válni a helyzet. Itt megjegyezném, hogy a tizedik fejezet a felétől nagyjából fekete betűszínre vált. Ezt egységesíteni kellene (bár én örültem, hogy végre nem folyt ki a szemem olvasás közben). Egyre fordulatosabbak a fejezetek, az olvasó csak kapkodja a fejét, annyi esemény történik, és ez tetszik. Azon kaptam magam, hogy nem tudom abbahagyni az olvasást. Bár kicsit furcsálltam, hogy a két főszereplő között nagyon gyorsan zajlottak az események, nem hittem, hogy ilyen gyorsan ilyen jól kijönnek majd egymással. Én még kicsit húztam volna, bár ki tudja, mi lesz a továbbiakban. Összességében szépen építed fel a történetet, érdekes és izgalmas elemeket viszel bele, a humor sem hiányzik, bár néha kicsit elsieted. Egyetlen dologba tudnék belekötni: az érzelmek. Nem viszel elég érzelmet a történetbe, inkább tényszerűen közölsz mindent. Írj többet a szereplők belső gondolatairól, civódásairól, hogy minél jobban megismerhessük, megszerethessük őket. Sokkal több leíró rész kéne, és a párbeszédekhez is vihetnél érzéseket például a tekintet vagy a hangsúly leírásával. Ha ez meglesz, akkor kifogástalan történet lesz. Bár a címe diáknap, aminek most vége, szóval nem tudom, meddig fog még tartani a történet, de remélem, nem tervezed még a végét. 
8/10    

Fogalmazás: Már az első fejezetben észrevettem, hogy szépen fogalmazol, kerülöd a szóismétlést, a felesleges körmondatokat, az értelmetlen kifejezéseket. Néha-néha becsúszik egy-egy régiesebbnek mondható kifejezés, vagy ritkán használatos, ám ez nem von le semmit az értékéből. Inkább azt bizonyítja, hogy választékos a szókincsed, és ezt ki is használod. Szinte nem is találtam benne hibát. De csak szinte (bocsi, akadékoskodó természetem van). A második fejezetben volt egy ilyen mondatrész: "...kisebbek, nagyobbak vegyesen egyaránt." Itt elég lett volna a kiemelt szavak egyike, mert így eléggé furcsa. Az osztályok bevonulásánál így írsz a témákról: "...a témánk az Ausztrália" Az országok neve elé nem írunk "a/az" szavakat. Aztán: "Ez itt a legeslegfinomabb bogrács, amit valaha ettem!" Itt inkább az ételt kellett volna megnevezni, nem pedig azt, amiben készült, elvégre nem magát a bográcsot ették meg. Ezeken kívül semmit sem találtam. Még talán annyi, hogy a Paszkál és Juli közti párbeszédek néha túl formálisak, kicsit talán régiesnek is hatnak, túl udvarias. Ez még kevesebb érzelmet visz bele a történetbe.
9,5/10

Helyesírás: Csupán egy-egy elgépeléssel találkoztam, azzal is nagyon ritkán. Ha akarnék se tudnék belekötni ebbe a pontba. Csak így tovább!
10/10

Egyediség: Hasonló bloggal még nem találkoztam, és a szereplők kapcsolata sem olyan, mint a tömegblogokban. Remélem, ez a továbbiakban sem lesz másképp.
10/10

Összesen: 42,5/50

Remélem, nem bántottalak meg semmivel, és sikerült hasznos tanácsokat adnom.
További kellemes blogolást!

Vivienn J.

Kritika #54 -Menace

(Blogért katt)

Előre is elnézést kérek, hogy viszonylag sokat kellett várnod a kritikádra.

Design: A blogod összképe rendezett, és letisztult. Azonban nem gondoltam volna, hogy jelenlegi életemben még ilyet mondok, de a fejléc túl lila. Nina Dobrev képe el van mosódva, nem szép, hogy teljesen feketében van az eredeti képen, míg Ian Somerhalder éles rajta, ez mindenképpen zavaró. Továbbá nem értem, hogy a szarvas agancsa hogyan jön ide, bár nagyobb probléma, hogy a fejléc alja túl üres, vagyis, nincs rajta semmi, csak a sötétlila szín. Jobb lett volna, ha az alját kicsit levágod, mert így mellesleg nem teríti be a fél monitoromat a fejléc, ha megnyitom a blogodat. Nekem kicsit túl minimalista lett a design, a menü és a többi modul jobban is kiemelkedhetne. Szerintem a "Történetről" és az "Információk" modulok címét érdemes lenne nagyobb betűtípussal kiírni, hogy figyelemfelkeltőbb legyen. A Szereplők oldalad hiányos, akik többször is szerepeltek, nincsenek kitéve, valamint a név mellé nem ártana még pár információt odaírni, hogy mindenkinek érthető legyen, ki kicsoda.  A modulok sorrendjén is változtatnék, méghozzá úgy, hogy a chatet feljebb tenném, míg a trailert kivenném onnan. Ez a videó így nagyon pici, jobb öltet lenne egy külön oldalt(menüpontot) nyitni neki, hogy az olvasók kényelmesebben megnézhessék. Még valami: ha már egy kis előzetest adsz a modulsávban, ne intézd el két mondattal, mert ezzel a "-Szia, mizu? -Semmi különös"-jellegű párbeszédtől nem sokkal vagyunk előbbre. Hogy valami jót is mondjak: rendkívül tetszik a sötétlila háttéren a fehér szöveg, még akkor is, ha az olvasás után, fehér hátterű oldalra váltva kiesik a kontaktlencsém.
7/10

Történet: A prológust nagyon jól megírtad, mivel rövid, hatásos, és figyelemfelkeltő lett. Az első és második fejezet ehhez képest viszont nem egészen arról szólt, ahogyan elkezdted. A fagyizós/pizzázós részt nem nagyon tudtam hova tenni, persze, az igaz, hogy érdemes előtte egy kis történetet felépíteni. A második résznek a vége tetszett, mert ezáltal visszatértünk az eredeti, zaklatásos történethez (amit nagyon remélek, hogy folytatni fogsz, mert megérné). A szereplőid szerethetők, felismerhetők, mégsem sablonosak, ezt értékelem. Tanácsolnám, hogy a jövőben az ilyen offtopic, nem konkrétan a zaklatásról szóló részeket ne annyira fejtsd ki, próbálj meg egyensúlyt tartani a két szál között. Két fejezet azonban kevés ahhoz, hogy ezt jól tudd alkalmazni, illetve, hogy én egyértelműen eldöntsem, jó-e a blogod, vagy sem.
8/10

Fogalmazás: Különleges a fogalmazásmódod, bár a mondataid nem körülményesek, inkább ellenkezőleg. Néha túl sok benne a konkrét cselekvéseket, történéseket leíró szövegrészlet, mint például ez is:
"Összedörzsölöm a két tenyeremmel, majd felkenem a testemre, ezután pedig leöblítem. Kiszállok a kádból, majd leveszem a rózsaszín törülközőmet a fogasról, és a testem köré tekerem."
Szerintem az ilyesmit nem érdemes ragozni, mert biztos vagyok benne, hogy mindenki tisztában van azzal, hogyan kell zuhanyozni. Javasolnám, hogy írj többet a szereplők érzéseiről, lelkiállapotáról így még közelebbnek érezzük majd őket magunkhoz. Nem rossz ötlet néha az időjárásról írni, vagy a helyszínt jellemezni.
7/10

Helyesírás: Élvezetes olvasni, mert a helyesírásod jó, vesszőhibáid sincsenek. Egy, viszonylag durvább hibát találtam: elakarta volna, ezt helyesen külön szavakban írjuk: el akarta volna. Mivel ilyen csak egy helyen fordult elő, ezért gyanítom, hogy elgépelésről van szó.
9/10

Egyediség: Nem nagyon találkoztam még olyan bloggal, ami a telefonos zaklatásra épül, szóval csak hajrá, kár, hogy szünetelteted. Azt az egy pontot azért vontam le, mert a szereplőid képei nem túl eredetiek, de ez nem feltétlenül gond. Ha te így képzelted el őket, maradhat, de amennyiben nem találtál jobb képeket, javaslom, hogy keresgélj a deviantart.com -on, ott rengeteg karakter található, akik nem szerepelnek minden blogon, és ezáltal a tiéd is még egyedibb lehet. Ami viszont nagyon tetszik, az a blog címe (Fenyegetés). Angolul sem gyakran használt szó, mégis szép, és illik egy történethez.
9/10

Összesen: 40/50

Remélem, hogy nem bántottalak meg, és örömödet leled a blogolásban továbbra is.

 Fran Fisher

BLOGVERSENY

Kedves bloggerek, bloggerinák! A jelentkezési határidőnek vége.

Köszönjük, hogy ilyen sokan jelentkeztetek, további kellemes blogolást kíván az Infinity Critics csapata.

Sziasztok!

Az Inifiny Critics csapata úgy döntött, hogy a blog első évfordulója alkalmából megrendezi az első blogversenyét!

A jelentkezés feltételei:

• Kommentben jelentkezz
• Tedd ki a lenti képet a blogodra, hogy a link az oldalra mutasson
• Iratkozz fel a blogra, hogy minél előbb értesülhess a verseny eredményeiről

Amit tudni kell:

• 2015.07.04. (szombat) 20:00 a jelentkezési határidő! 
• Egy blogger/bloggerina egy bloggal egy történetes kategóriába jelentkezhet! (Vagyis ugyanazzal a bloggal indulhat még a Legszebb Design kategóriában)
• Egy blogger/bloggerina maximum két bloggal jelentkezhet!
• Minden kategória minimum 3 jelentkezővel indul el
• Az eredményhirdetés kategóriánként fog zajlani, a dátum a jelentkezők számától, illetve a blogok hosszától is függ

Kategóriák:

- Fanfiction:
   - Sztáros
   - Nem sztáros (gondolunk itt könyvre/filmre)

- Nem fanfiction:
   -Legjobb krimi
   -Legjobb fantasy
   -Legjobb romantikus 
   -Legjobb thriller, horror

- Legjobb novella (konkrét novella linkkel, nem teljes novellás blog)
- Legszebb design (saját munka!)

Amit meg kell adnod:

• Kategória
• Blogger neved
• Blogod címe
• Blogod linkje
• E-mail címed

Nyeremények:

• Minden résztvevő emléklapot kap! (minden kategória)
• Történetes kategóriák esetén:
• Első helyezett: Oklevél + kritika mindhárom szerkesztőtől + interjú + hirdetjük a blogját 
• Második helyezett: Oklevél + kritika egy választott szerkesztőtől + hirdetjük a blogját
• Harmadik helyezett: Oklevél + kritika egy meglepetés (általunk választott) szerkesztőtől
• Legszebb design kategória esetén:
• Első helyezett: oklevél + interjú
• Második helyezett: oklevél
• Harmadik helyezett:oklevél

 Mindenkit sok szeretettel várunk!
IC lányok

Kritika #53 - Az életem margójára

Blogért katt

A következő blog olyan, amilyennel az eddigiek során még nem találkozhattatok az Infinity Critics-en, ugyanis nem kimondott történetes blog. Az értékelésen kicsit variáltam, hogy egyszerűbb legyen.

Design: A fejlécen nagyon tetszik a lány, igazán különleges kép, illik a bloghoz. A cím szép és olvasható, egyedül az idézetbe tudok belekötni: túl halvány rózsaszín, ettől nehezebben olvasható, illetve lehetne kisebb a betűméret, hogy jobban kitűnjön, hogy az nem a cím szerves része, sem egy alcím; illetve javasolnám az idézőjel használatát. Ami a modulokat illeti az elején még jó, azonban néhány dolog javításra szorul. Változó a címek betűmérete, illetve igazítása. Ezt mindenképp egységesíteni kell, úgy sokkal szebb és letisztultabb lesz az egész. Én az "üdvözöllek" feliratot még a kép fölé tettem volna, így közvetlenül alá mehetett volna a szöveg, ezáltal kicsit barátságosabb lenne, és ahogy rákattint az ember a blogra, nem egy kép tetejét látja először, hanem, hogy az író néhány sorban leírja, miről is fog szólni a blog. A "Megéri elolvasni" modulnál tetszetősebb lenne, ha egymás alatt lennének a blogok, ezáltal áttekinthetőbbé válna az egész. Itt van egy nagyobb kihagyás a következő modul előtt. Nem tudom, miért van, lehet csak az entereket kellene törölni a blogok után, és feljebb csúszna az egész, mindenesetre ezt ki kéne javítani. A sorrend rendben van, egyedül az "Itt járt" modult raknám az aljára, vagy venném ki a sorból. Jöhetnek az oldalak. Mivel itt is látok egy Blogarchívumot-ami felettébb áttekinthető-,így javaslom, hogy a modulok közül ezt vedd ki. Nagyon jó, ötletes, hogy van egy ilyen oldal, ezáltal az idetévedők könnyedén tudnak tájékozódni és minden rendszerezve van. Az "EFTM-AVÉM" elnevezés számomra nem mondd semmit, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Aztán amikor rákattintottam, értelmet nyertek ezek a rövidítések. DE mivel feltünteted ezeket "Állandó rovatok" néven, szerintem könnyebb lenne az eligazodás, ha az oldal is ezt a nevet viselné. Ez csak egy ötlet, ha neked ez így jobban tetszik, akkor felőlem nyugodtan maradhat. A "Cserék"-nél tetszik a fejléces megoldás. Egy korábbi kritikámban megemlítettem ennek a hátulütőjét, miszerint ezeket is frissíteni kéne, ahogy magán a blogon változik, ám nem hinném, hogy erre bárki is vállalkozna, és nem is várja el senki. Végül az oldalakról annyit, hogy a címkéket lehetne animálással színesíteni. Összességében nincs gond a blogod küllemével-csupán a modulokra fér rá némi variálás-, ám a mai Blogger világban annyira extravagáns dizájnok is vannak, hogy egy ehhez hasonló "egyszerűbb" külső már kevésbé csalogatja az olvasókat. Esetleg, ha egy kis frissességet, lendületet akarsz a blogodba vinni, akkor csinálj/rendelj egy kódolt dizájnt; sokan sajnos a borítóról ítélik meg a könyvet.
7/10

Tartalom: Mivel ez nem egy kimondott történetes blog, így a tartalma igazán sokszínű. Van itt minden: verseny; ismertető; saját blogos közösség egy figyelemreméltó céllal; információk, kulisszatitkok; értelmes, érdekes, valós problémákkal, naprakész témákkal foglalkozó cikkek; kampány; könyvismertető, amik hasonló témákat dolgoznak fel, mint amiket az előbb említettem; szóval tényleg minden. Ami még tetszik, hogy az összes címében szerepel a "margójára" szó, ami egységesíti az egészet, és összhangot teremt a blogon belül. Néhány bejegyzésre ki is térnék. "Egy fantasy történet margójára": Határozottan felkeltette az érdeklődésem ez a rövidke kis részlet. Tényleg nagyon jó ötlet, hogy amíg nem vagy benne száz százalékosan biztos, hogy blogot (esetleg akár könyvet) csinálsz belőle, rendszeresen hozol részleteket, és kikéred mások véleményét. Megmarad a titokzatosság, mégis kap az olvasó egy képet, hogy mégis mire számíthat. Az eddigiek alapján támogatom, hogy publikáld! Az egyetlen problémám a trailerrel volt, ugyanis nem engedte lejátszani (bár ez lehet a gép hibája, nem tudom). "Az Arany Pillangó Közösség margójára": Rendkívül jó ötletnek tartom a kezdeményezést, ugyanis a tömegblogok elnyomják a valódi tehetségeket, akik sokkal több figyelmet érdemelnének, de sajnos nem kapják meg. Sokkal több hasonló kezdeményezésre lenne szükség. Találkoztam már hasonló Facebook csoportokkal, van, aminek én magam is tagja vagyok, csakhogy emiatt rájöttem valamire: egy ilyen csoport nem igazi előrelépés. Sokkal kevesebb emberhez jut el a blog híre, elvégre szabályok vannak és szigorú rosta, amin nem jut át mindenki. És mi a garancia, hogy a többi tag belenéz a blogodba? Igen, semmi. Félre ne érts, ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem éri meg, mert igenis megéri. Kiindulópontnak tökéletes, innen már csak magasabbra kell törni, hogy minél több emberhez eljusson. Gondolok itt pl. ajánlókra; játékokra, amiben mindenki elmondhatja az adott blogról a véleményét stb. Sok sikert hozzá, szurkolok, hogy a kezdeményezés sikeres legyen. "Az előítéletek margójára": Érzelmes, ugyanakkor átgondolt iromány, ami minden olvasót elgondolkodtat; engem legalábbis biztosan. Külön tetszett, hogy mások véleményét is beemelted a végén. Minden egyes szó igaz volt benne, így ha sok embernél eléri azt a hatást, amit nálam, akkor már jót tettél a világgal. Sosem tartottam magam előítéletes embernek, ám ez a cikk ráébresztett, bizonyos szinten sajnos az vagyok, és ezen változtatnom kellene. Szóval köszönöm. Hasonlóan nagy hatást gyakorol az emberre "A Ne csak sajnáld! Védd! című kampány margójára" bejegyzés is, ami szintén egy fontos, mindennapi témát dolgoz fel. Tényleg képes felnyitni az ember szemét, és akár tettre késztetni. Végül pedig "Rebecca Donovan Elakadó lélegzet című könyvének margójára": Először azt gondoltam, hogy ez könyvajánló/kritika lesz, és valamilyen szinten az is, ám sokkal inkább figyelemfelkeltés. Szintén egy súlyos problával kerül szembe az ember: a családon belüli erőszakkal (bocsi, ha valakinek lelőttem volna a "poént"). Ez egy igen súlyos, és sajnos mindennapi probléma, amiről igenis beszélni KELL. Sokat hallani esetekről a TV-ben, híradásokban, ám az esetek többségét így is elhallgatják, mert félnek. Pedig ahogy te is leírtad: addig kell cselekedni, amíg nem túl késő. Összességében: Nagyon örülök, hogy én kaptam a blogod kritizálásra, és hogy elvállaltam annak ellenére, hogy eddig csupán történetes blogokkal volt dolgom. Mindenképp folytasd, amit csinálsz, és őszintén remélem, hogy az olvasóid száma gyarapodni fog, mert megérdemled. A lista velem máris bővült!
10/10 

Fogalmasás: Nagyon jól fogalmazol, választékos a szókincsed, nincsenek értelmetlen, kusza részek, sem pedig túlbonyolított körmondatok. Akadékoskodó személy vagyok, de ebbe, ha akarnék se tudnék belekötni.
10*/10

Helyesírás: Szinén kiemelkedő. Nagyon régen találkoztam már olyan bloggal, ahol egyetlen hibát sem tudtam megemlíteni. Tényleg: kifogástalan, csak így tovább!
10*/10

Egyediség: Hasonló bloggal még nem igazán találkoztam, így kategorizálni se igazán tudnám. Ez mindenképp azt jelenti, hogy egyedi, ám még sosem fordult elő, hogy ehhez hozzá kellett raknom a sajnos szót. Sokkal több hasonló blogra lenne szükség, viszont kevesen mernek ilyen témákat nyíltan feszegetni. Örülök, hogy te megtetted/megteszed.
10/10

Összesen: 47+2*/50

Remélem, nem bántottalak meg semmivel, és hasznosnak találod a kritikám.
További kellemes blogolást!

Vivienn J.

Kritika #52 - The City of Fallen

Blogért katt

Design: Még sosem voltam ilyen helyzetben: nem tudtam eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem. Komolyan, a fejléc ezen a téren hatalmas fejtörést okozott nekem, ugyanis nem rossz, de lehetne jobb is. A színvilága nagyon jól el lett találva, teljesen összhangban van a háttérrel és a modulokkal. A képek összhatása kicsit furcsa, ugyanakkor rejtélyes, szóval a mérce ezen a ponton a tetszik irányba dől el. Azonban, ami ezt visszarántotta középre az a cím. Nagyon pixeles hatást kelt, nem tudom, hogy direkt lett-e ilyen vagy így sikerült, mivel ahogy láttam, nem te készítetted (javíts ki, ha tévedek), de nekem így elrontotta az eddigi összképet. Már majdnem megírtam a design kritikát, amikor rájöttem végre, mi is zavart eddig a fejlécen igazán: a mérete. Számomra túl kicsi, sajnálom, de ez az igazság. Ez sokat nem von le az értékéből, azonban bennem furcsa hiányérzetet kelt. Jöhetnek a modulok. A design jó, viszont a sorrenden variálnék. A Fülszöveg rendben van, bár a szöveg elrendezése kissé furcsa. Az Információk is maradhat a második helyen, azonban a Beavatottak, avagy az oldalmegjelenítések száma felesleges. Vagy vedd ki a modulok sorából, vagy tedd legalulra. Harmadik helyen kellene, hogy legyen a Kistérkép, vagyis a menü, majd ezt követi a Suttogj (chat), majd az Illuzionisták(feliratkozók) bár ennek a kettőnek a sorrendje lényegében mindegy. Amennyiben a menüben nem nyitsz egy külön oldalt az Előzetesnek, akkor azt mindenképp vagy a chat+feliratkozók alá tedd vagy pedig fölé. Semmiképp se helyezd előbbre vagy hátrébb. Következő a Spoiler, ami tényleg nagyon ötletes, sokat segít az olvasónak, és csak még jobban felkelti az érdeklődést, ezen kívül informálja az ide tévedőket, hogy mikorra is várható a következő fejezet. Ezt követi a Forrás, majd végül jönnek a "kevésbé fontos" modulok: A régmúlt, Alfa, Béta, Omega, Kiemelt világok, Verseny. Jöjjenek az oldalak: Az "Emlékek" lényegében a fejezeteket takarja. Maga a névadás mint ötlet nem rossz, azonban egyszerűbb és áttekinthetőbb, ha marad Fejezetek, viszont, ha neked ez így jobban tetszik, ám legyen, nem kötök bele. Hatalmas pozitívum viszont, hogy mindegyik fejezet linkje alatt található egy-egy rövid részlet. A "Devolinok" a szereplőket takarja, ezek szerint mindennek külön nevet adtál. Itt tetszenek a rendezett képek, nagyon szépen meg lettek csinálva, és illenek a blog hangulatához. Leírást is mellékeltél, amiből nem sok minden derül ki első ránézésre, ám az a bizonyos "faj, rang" máris felkelti az ember figyelmét. Ami azonban feltűnt, hogy ezek a leírások egy idő után elmaradnak. A szempontok ott lebegnek a képek mellett mindenféle információ nélkül. Erősen javaslom, hogy vagy töltsd ki őket, vagy pedig tüntesd el a szempontokat is. Bár megjegyzem, szebben mutatna és határozottan jobb megoldás lenne kitölteni őket. Ami még feltűnt, hogy a "Jellemző idézet"-hez senkinél sem írtál semmit. Vagy pótold ezt a hiányosságot, vagy ameddig ezt nem tervezed, inkább ne is legyen ott. Szintén pozitívum, hogy bár Harry Styles úgymond a férfi főszereplő, mégsem használod fel reklámként (pl: nincs benne a fejlécben). Ebből látszik, hogy te a történettel akarod megnyerni az olvasókat, nem pedig azzal, hogy odabiggyeszted a fejlécre Harry képét, és ezzel gyűjtöd be az 1D rajongókat. Emelem kalapom! A "Kislexikon" nagyon tetszik, ugyanis még a történet elolvasása előtt lesz némi fogalma az embernek arról, hogy ki kicsoda/micsoda, milyen pozícióban, milyen erővel bír. Zárójelben annyit jegyeznék meg, hogy amennyiben még nem kaptál díjakat, nem érdemes oldalt nyitni neki. A blog még nagyon az elején tart, így nyilván lesznek majd, vagy csak nem raktad még ki, azonban addig teljesen felesleges. A Trailert a végére hagytam. Maga a videó nagyon szépen meg lett szerkesztve, a zenei aláfestés tökéletesen illik hozzá. A szöveg nem marad túl sokáig, ám nem is tűnik el villámsebességgel. Ha kinagyítom nem pixeles, ami határozottan jó, ám ha valaki abban a kis ablakban nézi, akkor a kisebb betűvel írt szöveg nem olvasható. Csakhogy ezt még fel sem rovom hibának, hiszen van egy, ami mellett ez eltörpül: a szöveg angolul van. Én jól beszélek angolul, tehát megértem, ahogy valószínűleg elég sokan. DE egy magyar blognak ne legyen angol előzetese. A blog magyar nyelven íródik, magyarok az olvasóid, tehát ennek is magyarnak KELL lennie. Nem mindenki beszél angolul, azok számára nagyjából semmit sem fog mondani, hacsak nem a képek alapján bogarásszák ki, hogy miről van szó nagyjából. Összességében a fejlécre ráfér némi átalakítás, illetve a modulok sorrendjét említettem még, amin változtatni kellene. Amit pedig mindenképp ki kell javítani, az a trailer szövege. Minden más rendben van.

8/10

Történet: A nulladik fejezet határozottan nem olyan, mint vártam. A szereplők alatt lévő "faj" és "rang" szavak miatt egy "prológustól" többet vártam. Ne haragudj, de ez egyáltalán nem keltette fel az érdeklődésem. Ez alapján egy sablontörténetre számítok, amiben a lány elkezd találkozgatni Harryvel, viszonyuk lesz, otthagyja a férjét, összeházasodnak és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Lehetnek benne kisebb-nagyobb csavarok, de CSAK ez alapján nem számítok többre a blogodtól. Hidd el, az első benyomás nagyon fontos, és szerintem ez jobb is lehetett volna. Akár a későbbiekbe is betekintést nyerhetünk, és az első fejezetben az elejéről kezded a történetet. Ha "csak úgy" olvasnám a blogod, egyedül a szereplők kapcsán említett dolgok miatt folytatnám, csakhogy, amikor "csak úgy" olvasok, azt sosem nézem meg (nem szeretem, ha határt szabnak a képzeletemnek a képekkel). Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de számomra az első fejezet sem javított a helyzeten, ugyanis végtelenül unalmasnak tartottam. Egyedül az utolsó mondat tett kíváncsivá, az volt az egyetlen pozitívum. Mellesleg a főszereplő lány egyre unszimpatikusabb számomra. A második fejezet határozottan jobban sikerült. Végre beindulnak az események, belecsöppenünk az Illúzió világába. Rengeteg kérdés merül fel az olvasóban, ami hatalmas előrelépés. A harmadik fejezet már nem volt annyira érdekes az új világ szempontjából, viszont a szereplőket tekintve annál inkább. Még mielőtt rátérnék a negyedik fejezetre, szólok, hogy erről nem tettél fel linket és részletet az "Emlékek" közé. Az utolsó fent lévő fejezet szintén maradt a két főszereplő érzelmi kapcsolatainál. Bár az számomra rejtély, miért kellett behívni a srácot, hogy vegye fel a földről a törölközőt. Ettől csak egyre szánalmasabb lesz a csaj, és ezen az sem segít, hogy meglepően könnyen beletörődött a helyzetébe. Ettől eltekintve nem volt olyan rossz. Azonban szinte már látom a szemem előtt, ahogy hamarosan (talán már a következő részben) összejönnek vagy legalábbis történik köztük valami. Összességében az alapötlet tetszik, bár én több hangsúlyt fektetnék a helyedben erre a másik dimenzióra, ennek bemutatására, a lakóira, az egész világra a furcsaságaival, különlegességeivel. Ezen kívül lehetne több leírórész, ugyanis azokból nagyon kevés van, vagy ha van, az is maximum két mondattal le van rendezve. Ahhoz, hogy egy olvasó el tudja képzelni a helyszínt, a szereplőket, muszáj belemenni a részletekbe. Ezzel nem arra célzok, hogy az utolsó porszemig mindent le kell írni, de ennél kicsit jobban részletezhetnéd. A legnagyobb problémám az egészben az a prológusnak titulálható nulladik fejezet: azt nagyon másról kellett volna megírni, ugyanis így egy teljesen sablonos fanfic érzését kelti, holott ez nem az. Csakhogy ez a második fejezetben derül csak ki. A baj csak az, hogy látom benne, hogy megvan az esély arra, hogy így is tömegblog legyen, ha úgy alakítod a szálakat, szóval javaslom, hogy gondolj meg mindent kétszer, mielőtt leírod. Őszintén sajnálom, hogy most kérték kritikát, és nem egy előrehaladottabb állapotban, ugyanis a Trailer alapján tényleg nagyon érdekelt ez az egész másik dimenzió, és hogy mi fog történni a főszereplőnkkel, ám sajnos addig még nem jutottál el. Remélem, a további fejezetek bővelkednek izgalomban és fordulatokban. Ha ez már most így lenne, több pontot érdemelne a blog, csakhogy csupán azt tudom értékelni, amit olvastam. Mindenesetre én nagyon bízom a fejlődésben.

6/10

Fogalmazás: Ahogy elkezdtem olvasni, elsőre azt gondoltam, hogy egész szépen fogalmazol, mindenesetre próbálkozol. Ám néha ez a próbálkozás inkább csak bekavar az egészbe. Több értelmetlen mondaton is megakadt a szemem pl: "Fogalmam sincs a döntésemben; félek". Olyan kifejezést még nem hallottam, hogy "fogalmam sincs a döntésemben", ez inkább lenne "nem vagyok (teljesen) biztos a döntésemben".  Következő példa: "Mintha csak nem is én állnék a tükör előtt." Itt a "csak" szó az, ami nem illik bele a mondatba. "Esetleg egy másik alkalommal szívesen beszélgethetnénk." Amikor ezt a mondatot elolvastam a reakcióm rendkívül intelligensen ez volt: He? Aztán rájöttem, hogy a szívesen szó kavart bele a dologba. Olvasd el nélküle, hát nem értelmesebb? Egy újabb "He?!" reakciós mondat: "Nem mondom azt, hogy bekövetkezik ez a sok embertől". Erre nem jöttem rá, mi akart lenni valójában, kérlek, fejtsd meg nekem. Következő: "...hogy ennyire szó nélkül elhívtam." Szintén egyetlen szó rontja el az egészet. Az "ennyire" helyett használhattad volna ezt: "hogy csak úgy szó nélkül elhívtam." Ismét egy hasonló: "A nap csak teljesen az égen volt,..." Nem tudom, te hogy vagy vele, de nálam a "csak" és a "teljesen" szavak kizárják egymást, így egymás után tenni őket egy mondatban teljesen logikátlan. Amikor a negyedik fejezetben arra gondol a lány, hogy amikor eltűnt, vajon mit tettek a szerettei, így fogalmazol meg egy részt: "Hiába próbálom leállítani az eszméimet, egyszerűen lehetetlen." Na most az eszme szó jelentése: Egy gondolat lényege, melyet értékesnek tartott jelenségről , általános érvényű célról alkottak. pl: A szabadság eszméje mindig képes volt fenntartani az ember reményét." -értelmező kéziszótár. Nyilván szinonimát próbáltál használni, ám ilyenkor ajánlatosabb egy szinonima szótárt segítségül hívni, vagy legalább azzal ellenőrizni magad. Aztán itt volt egy szó, ami megint csak elrontotta az egészet: "Mivel nem mehetek le a kanapékhoz, hogy besajátítsam örök életemre..." Ez helyesen "kisajátítsam". Most, hogy az értelmetlen mondatokra felhívtam a figyelmed, jöhetnek az egyéb hibák. "Remélem nem egésznap fog esni!" Ebbe a rövidke mondatba a létező összes hibát belepréselted: rossz sorrend, vesszőhiba, egybe írtad, amit nem kellett volna. Komolyan, ez az egy mondat olyannyira az elején volt, hogy azonnal el is vette a kedvem az olvasástól, szóval inkább kimentem egy pohár vízért, és úgy folytattam, felkészülve a legrosszabbra. Megmutatom, hogy lett volna helyesen: "Remélem, nem fog egész nap esni!" Az első fejezetben van egy fél sor, ami nem tudom, hogyan kerülhetett oda, de szerintem te se: "Sok időt nem vesz el a szabadidőnkből, talán akkor, ha néha-néha ránk szakad egy kis túlóra. hogy sokak elfelejtik a régi vezetéknevemet, Kellemes madárcsiripelés zengi be a házat..." Ezt pontosan így szerepelt, Ctrl+C Ctrl+V. Aztán még valami, amibe bele tudok kötni: azt írtad, hogy Jase egy "építészetnél" dolgozik. Ezt nem igazán használjuk így, ugyanis vannak építészek, de azok emberek. Az ágazat, cég megnevezése inkább "építészeti cég" vagy ami szebb az "építőipari cég". Szóismétlésekbe is belefutottam pl: "Hatalmas kezét a hátamra simítja, majd megsimogatja." vagy egy másik példa: " Lassan ülök fel az ágyban, dörzsölöm meg még fáradt szememet, s bújok ki az ágyból."Végül pedig annyi, hogy a sok "s" helyett néha használhatnád az "és" kifejezést. Javaslom, hogy mindenképp olvasd és olvastasd át többször is a fejezeteket, ugyanis ezzel a hibák nagy részét ki lehet szűrni. Tényleg csak egy-egy szóval rontod el a mondatokat, de szerintem ez neked is feltűnik majd egy idő után. Sajnos ez olyan sokszor fordul elő, hogy sokat von le a történet élvezetőségéből. Túl sokat, mivel a fejezetek száma kicsi, de a hibáké annál több. Ha ezekre odafigyelsz, akár még maximális pontszámot is kaphatsz.

6,5/10

Helyesírás: A helyesírásod nem olyan rossz, nem ejtesz két aláhúzással járó hibákat, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletes. Az"egésznap" szócskát külön kell írni: egész nap. A nulladik fejezetben volt egy kifejezés: "...még egy óra hosszát kérdezgettek Harry felől?" ez inkább óra hosszat. Aztán a "kéz fej", mint testrész szintén egybe írandó "kézfej", ugyanis nem külön a kézről és a fejről beszélünk, hanem egy testrészről. Típushibád, hogy sok kötőszavas szót külön írsz pl: megértem, meglepődtem stb. Az igekötők egybeírandóak az igével, amennyiben az az ige előtt áll. Amikor egy-egy szó beékelődik pl: meg kell értened, mindhárom szót külön írjuk. A harmadik írásmód pedig, amikor az igekötő az ige után áll pl. szállj fel, ilyenkor szintén külön írjuk. Itt még megemlíteném, hogy a "sem" illetve "nem" szavakat semmivel sem írjuk egybe, ezek mindig(!) külön állnak. pl. "amit lesem tagadhat" helyesen " le sem tagadhat". Harmadik osztályos nyelvtanóra vége. Ragozási hibákkal is többször találkoztam pl. "vagyis találkozni velem egy kávézóban?". Végül pedig gyakoriak voltak a vesszőhibák, ám egyre kevesebb volt, ahogy előrehaladtunk a fejezetekkel. Pl.: " Persze, ha nem érsz rá akkor, megértem." A hibáid nyolcvan százalékát helyesírás-ellenőrzővel ki lehet szűrni, valamint azt javaslom, hogy olvasd és/vagy olvastasd át valakivel mindig, mielőtt feltennéd.

7,5/10

Egyediség: Az alapötlet nagyon jó és egyedi, tényleg, csupán jól kell megírni és csavarni a szálakat. Amennyit eddig olvastam, ami ezen az egészen ront, az a kiszámíthatóság. Ha egy blog kiszámítható, tudjuk, vagy legalább sejtjük, hogy mi fog történni más történetek tapasztalatai alapján, az képes agyoncsapni az egyediséget. Kérlek, add, hogy ne legyen igazam, ugyanis akkor majd a történet előrehaladtával ez a pontszám már csak több lehet.

7/10

Összesen: 35/50

Remélem, nem bántottalak meg semmivel, és sikerült hasznos tanácsokat adnom.

További kellemes blogolást!

Vivienn J.

Kritika #51 - Jégtáncos Krónikák 1~Álmodj a csúcsig!

(Blogért katt)

Először is, hatalmas elnézést szeretnék kérni Lucytől, amiért több hónapot kellett várnia a kritikájára. Ennek több oka is volt: magánéleti zűrök, és az, hogy a részeid nagyon hosszúak és tartalmasak, nem akartam összecsapni a kritikát anélkül, hogy tisztességgel el nem olvastam volna az összeset. Még egyszer bocsánat! ♥ Elásnám magam, a kritikusi becsületemmel együtt, csak akkor meg egyáltalán el sem készülnék.

Design: A blogod háttere és összhatása nagyon szép, a téli színek is remekül harmonizálnak egymással. Igényes minden rajta, a blog önálló oldalai, a szereplők, amelyek képét te magad szerkesztetted. És az is nagyon bejött, hogy a chatet Sajtótájékoztatónak nevezted el, nagyon ötletes! Ami egy kis mínuszpontért kiált, az a fejléc. A felirat nem emelkedik ki kellőképpen, a betűtípus sem a legjobb, és szerintem túlságosan beleolvad a háttérbe. Továbbá a közepén lévő páros kép kicsit halvány lett, ezért elsőre nem is nagyon tűnik fel. Ezek apróbb hibák, de amit mindenképpen javasolnék, hogy a feliratot változtasd meg.
8/10

Történet: LE-NYŰ-GÖ-ZŐ. A szó legszorosabb értelmében, ilyen bloggal már régen találkoztam. A kiindulóhelyzettől a jelenleg közzétett 17. fejezet utolsó betűjéig elnyerte a tetszésemet. Ritka az ilyen egyáltalán nem sablonos történet, amelynek mégis ad egy megszabott keretet a jégtánc. A helyszín, Olaszország is nagyon jó választás volt, valamint azt is nagyra értékelem, hogy a rengeteg szereplődnek külön-külön, össze nem téveszthető jellemet alakítottál ki, Julia személyisége is olyan, ami egy profi sportolóhoz kell, nagyon szimpatikus. Összességében egyedülálló, remek történetet alkottál meg!
10*/10

Fogalmazás: A fogalmazásmódod különleges, leköti az olvasót. Nagyon árnyaltan tudod megfogalmazni a dolgokat, élvezet olvasni minden egyes részt. Néhány helyen azonban szóismétlést találtam, erre, ha lehet, a későbbiekben jobban figyelj oda.
9/10

Helyesírás: Találkoztam elgépelésekkel, de ez könnyen kiküszöbölhető, ha közzététel előtt átolvasod alaposan, ugyanis a magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző csak a szavakat érzékeli, tehát a rossz igeidőket, személyragokat nem javítja. Ami nálam nagyobb problémát okozott, az az "i" betű volt: a csintalan, feliratkozó, irattartó szavakat rövid i-vel, a tízen szót pedig hosszú í-vel írjuk. Nyelvtanóra vége.
8/10

Egyediség: Ahogy már a történetnél is említettem, ez egy nagyon egyedi alaptörténetű és karakterű blog, ezen nincs mit tovább ragozni. Egy kis negatívum: nekem a fülszöveg nem igazán jött be (habár megnyugodtam, hogy ebben nincsenek fantasy-elemek és misztikus szörnyek, mert azokért nem vagyok oda). Szerintem túl titokzatos maradtál, és így nem sokat tudunk meg magáról a történetről. Ugyanakkor, ez azért jó, mert így a továbbolvasásra sarkallja az embert, ami megéri, hiszen egy egyedülálló bloggal van dolgunk, több ilyenre lenne szükségünk a Blogspot országában!
9/10

Összesen: 44/50

További eredményes blogolást kívánok, és sok sikert a blog júliusi újranyitásához!

Fran Fisher

Kritika #50 - Zafaria

Blogért katt

Design: Kék. Nagyon kék. Szeretem a kéket. *kislányos hang* A színvilág nekem nagyon tetszik. Igazán el lett találva, és gondolom nem véletlenül esett erre a színre a választásod: ilyen színű a szemem zafaria--zafír-zafírKÉK, vagyis, ha valaki meglátja a blog címét, azonnal a színnel köti össze, és ezt a design tökéletesen visszaadja. A fejléc nagyon jól sikerült, ahogy mondani szokás: egyszerű, de nagyszerű. Nincs túlzsúfolva, a lány sem egy sablonkarakter, ráadásul tetszetős effektekkel lett gazdagítva. A cím nincs túlcsicsázva, jól látható, olvasható, és tetszik ez a megoldás, 3D-s hatást kelt. Ahogy azonban lejjebb görgettem, kezdődtek a gondok. Először is a sablon és a betűszín nem lett megfelelően összehangolva, kicsit vibrál. Mindkettő lehetne kicsit sötétebb, vagy legalább a betűszín. Viszont az a kis Zafaria ikon a fejezetekben nagyon ötletes. Jöhetnek a modulok: a nevük, mint pl. "Fülszöveg" túl kicsi. Úgy szép és mutatós, ha nagyobb, mint ami alá van írva, hiszen ezek alapján tájékozódik az ember, feltűnőnek kell lenniük. Ha maga a blog nincs sorkizártra állítva, az engem sosem zavart (az én blogom sincs), viszont a történetet bemutató modulsávban nagyon csúnyán mutat. Mindenképp állítsd át, illetve a dőlt betű is teljesen fölösleges. A sorrenden kicsit variálnék: Fülszöveg, Zafaria, A Zafírerdő, Szövetségesek, avagy légy te is zafírkatona! (ez az elnevezés kicsit hosszú, de ha neked tetszik, ám legyen), Információk, Másik oldalam. Következnek az oldalak, avagy a Zafaria modul részletes elemzése. A "Fejezetek" oldalnál jó, hogy van könyvborító, azonban a helyedben én itt a címet illetve a listát is középre igazítanám. Megjegyzem, a betűszín miatt alig vettem észre, hogy van egyáltalán lista a fejezetekről. A "Szereplők"-nél nagyon tetszett, hogy rendezett képeket alkalmaztál, ezáltal sokkal szebb és egységesebb az egész. Ez alól egyetlen kép kivétel, mégpedig Alexis Jar, aki inkább tűnik fekete-fehérnek, mint zafírnak. Hatalmas pluszpont a leírásokért, az idézetek nagyon sok mindent elárulnak a karakterekről, hogy vajon mi lesz a szerepük. Az "Információk" oldalt úgy, ahogy van feleslegesnek tartom, hiszen a modulokban is szóról szóra ugyan ez található, csupán néhány dolgot adtál hozzá. Vagy tüntesd fel azokat is az "Információk" modulsávban, vagy azt tüntesd el, innen pedig töröld a fülszöveget. Kétszer nem kell leírni ugyanazt. Összességében a betűszínen és az igazításokon kell kicsit korrigálni, illetve eldönteni, hogy a két információs hely közül melyiket tartod meg.
8,5/10

Történet: A fülszöveg alapján nem titulálnám teljesen egyedinek az ötletet, ugyanis jó néhány hasonló témájú történettel találkozhattunk már "egy fiú/lány hirtelen rájön, hogy királyi sarj, és belevág a nagy kalandba, hogy megmentse a királyságot". Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek benne lehetőségek. Mindenesetre érdekes volt, bár én kicsit túlságosan is informatívnak érzem, kicsit lehettél volna rejtélyesebb, titokzatosabb. Az első fejezetben túl gyorsan és egyszerűen történnek az események. Semmi felvezetés, előkészítés, minden meglepetésnek, fordulatnak szánt dolgot egyszerre zúdítasz ránk. Egy jól felépített történetben megvan az expozíció (kiindulóhelyzet), a bonyodalom, a kibontakozás, a tetőpont, végül a megoldás. Nálad ez mindössze hármat fedett le: expozíció, bonyodalom, megoldás. Ez pont azért van, amiért olyan gyorsan akarod elkezdeni, amolyan in medias res, bele a közepébe. Az Emillel folytatott teljesen lényegtelen párbeszédek helyett sokkal nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni a fontosabb dolgokra, az egész felépítésére, hogy fokozza az izgalmakat. A második fele, vagyis a palotában történtek már sokkal jobban tetszettek. Eric azonnal szimpatikus karakterré vált, jókat nevettem az egyes részeken. Igazi felüdülés volt, az elkapkodott kezdet után. Ebben a részben már sokkal inkább megvolt az a szerkezet, amiről beszéltem, sokkal élvezhetőbb volt az egész. Felkeltette az érdeklődésem. Határozottan. A második fejezet nem indult olyan rosszul, ám egy ponton fenn akadtam: Jégpalota? Komolyan? Ez a Jégvarázs? "Legyen hóóóó, legyen hóóó" "Do you wanna build a snowman?" *énekel*. De most komolyan, nem fagynak benne halálra? Elvégre fűteni nem lehet, akkor minden megolvadna. Bár fantasy történetbe belefér, de... nem tudom, számomra kicsit furcsa, ám legyen. Összességében érdekes rész volt, különösen a vége tetszett, hiszen tökéletes csattanó lezárást írtál neki. A második fejezet összességében sokkal megkapóbb volt, hiszen sok furcsa dolog történt -mint az eső-, amik miértjére remélhetőleg fény derül a későbbiekben. Mindenesetre eddig tetszett, bár még csak két rész van fent, így átfogó véleményt nem tudok róla mondani. Amennyiben jól alakítod a szálakat, a lehető legkiszámíthatatlanabbul, egy igazán jó történet kerekedhet belőle.
7,5/10

Fogalmazás: Egész jól fogalmazol, szóismétlésekkel se nagyon találkoztam, és a szókincsed is választékos. A megfelelő szituációban a megfelelő kifejezésmódot alkalmazod. Ám két darab hibába így is belebotlottam. Az első a "dérrel-dúrral" kifejezés. Nos, a dér egy természeti jelenség. Ez helyesen dirrel-durral, hiába húzza alá a helyesírás-ellenőrző. A dirr-durr hangutánzó kifejezés, ez csupán annak ragozott alakja, mivel a szövegkörnyezet megkívánta. A másik pedig: "apád pedig máshoz ment hozzá". Tisztázzuk: a nők mennek hozzá a férfiakhoz, a férfiak pedig feleségül veszik/elveszik a nőket. A kettő nem összekeverendő, ugyanis így az ember azt hihetné, hogy az illető személy meleg. Szóval helyesen ez így lett volna: "apád pedig mást vett el...". Remélem, a továbbiakban is megtartod ezt a színvonalat.
9,5/10

Helyesírás: Helyesírási hibával szintén nem találkoztam, csupán kettőt tudnék megemlíteni. Az egyik az "Agnes-sel" ragozása. Ezt lehet, hogy te nem így gondoltad, szóval javíts ki, ha tévedek, de a külföldiek ezt a nevet "Ágnesz"-nek ejtik, ezáltal a helyes ragozása: "Agnes-szel". A másik pedig egy vesszőhiba: "Azonnal, Walmur!" Ha egy adott személyhez beszélünk, és a nevét hozzácsatoljuk a mondandónkhoz a végén, mindig vesszőt teszünk a név elé. Ennél a pontnál is csak azt tudom mondani, hogy tartsd a színvonalat.
10/10

Egyediség: A történet elején említettem, hogy a nagyon alapötlet nem olyan nagyon eredeti, de manapság ki tud valami teljesen újjal előrukkolni? Az eddigi két fejezet alapján határozottan látok benne lehetőséget, amennyiben nem viszel el egyetlen szálat sem a sablonosság irányába.
8/10

Összesen: 43,5/50

Ui.: Bocsánat a szörnyű poénokért, elememben voltam...:)

Remélem, nem bántottalak meg semmivel, és sikerült hasznos tanácsokat adnom.
További kellemes blogolást!

Vivienn J.

Kritika #49 - Roxfort

Blogért katt

Design: Sokáig kerestem mi lenne a megfelelő szó, amit lefedné az első benyomásomat a blogról. Ez pedig nem más, mint a ködös. Ez a szürkés, kicsit kékes, számomra behatárolhatatlan szín ezzel a fejléccel olyan hatást kelt, mintha az egészet ködön keresztül néznénk. Ez nem rossz, csupán annyi, hogy kicsit egyhangú. A kontraszt az egyes elemek közt -különösen a sablon és a betűszín között- pont a határérték, ami még épphogy nem olvad bele és olvasható. Maga a fejléc egyértelműen meghatározza a blog témáját, miszerint egy Harry Potter fanfiction-nel állunk szemben. Ezen kívül még a blog olvasása előtt azt is sejteti, hogy Malfoy kerül előtérbe a történet során. Az egész olyan mágikus hatású, mégsem mondanám egyértelműen, hogy tetszik. Persze félre ne érts, ez nem egyenlő azzal, hogy "fúj, de ronda". Egyedül az a fehér fénycsík(?) ami engem zavar, ugyanis kicsit soknak érzem. A címet homályosítja el leginkább, mivel az is fehér, ezáltal az alcím nehezebben kivehető. Azonban a betűtípusa nagyon is tetszik. A modulok elrendezése tökéletes, illetve pluszpont az ötletes nevekért, igazán találóak. A "Roxfort" nevezetű fülszövegből nem sok újdonság derül ki, csupán azt erősíti meg az emberben, amit a fejlécről már leolvasott: Harry és Draco kapcsolatára épül a sztori, a két fiú történetére. (Mellesleg találtam benne helyesírási hibát, amit lentebb részletezek).

A Trailer esetén nem igazán tetszett ez a fekete-fehér megoldás, ami olyan volt, mintha egy fotósorozatot negatívokban néznénk. Nem volt jó a szemnek. Ezen kívül nem igazán volt vele problémám, talán még a zeneválasztás lehetett volna jobb. Az oldalak közül egyedül a "Tartalomjegyzék"-re térnék ki. A könyvborító igazán szép, csupán egy kérdésem lenne: Miért nem a te neved van feltüntetve rajta? Amennyiben korábban Bea Styles volt a blogger neved és ezt megváltoztattad, nem tanácsos bárhol is a régit meghagyni. A színvilága illik a címhez, ám ezáltal az egész blog designt rossz fényben tünteti fel. Ez a zöld szín teljesen elüt az összképtől, azonban a "zöld oroszlán" alcímet sokkal jobban tükrözi, mint maga a blog. Ennél a pontnál végül még azt szeretném megjegyezni, hogy tényleg nagyon hasznos és korrekt dolog, hogy feltüntetted a változásokat a könyvsorozathoz képest, így akik olvasták nem fognak mindenbe belekötni, illetve jobban megértik az egészet. 

8,5/10

Történet: Bevallom őszintén még itt az elején, hogy egyetlen HP könyvet sem olvastam (szégyen és gyalázat, tudom), csupán a filmeket láttam. Mindig is szerettem a történetet, bár sosem voltam akkora rajongó, ezáltal mindenféle előítélet és elvárás nélkül kezdtem bele a történetbe. A prológus igazából semmit sem mond el a történetről, csupán Harry addigi életét foglalja össze, amit mindenki ismer, aki olvasta a könyvsorozatot és/vagy látta a filmadaptációt. Mindössze annyi, hogy az is rájön, hogy egy Harry Potter fanfiction-nel áll szemben, akinek nem bökte ki a szemét a fejléc. Az első fejezet számomra meglehetősen prológus szerűre sikeredett, és ez nem feltétlenül rossz. Csupán annyi, hogy sokkal több kérdést vet fel (bennem legalábbis), mint az a bizonyos nulladik fejezet. Kezdetnek nem a legizgalmasabb vagy épp eseménydúsabb, viszont elgondolkodtatja az olvasót, ami nagyon jó. A második részben a végén az álom tetszett leginkább, ez volt az a rész, ami az eddigi történetben először megfogott, amikor tényleg elkezdett érdekelni. A harmadik fejezetben ismét a vége lett érdekes, azonban ez sem volt elég ahhoz, hogy ne tartsak szünetet olvasás közben. Be kell vallanom, számomra "laikusként" rettenetesen kusza a történet, és nem igazán áll össze a kép, hogy mi miért történik, és ez az érzés a történet előrehaladtával csak erősödik bennem, ami nem jó. Számomra a negyedik illetve ötödik rész sem szolgált különösebb izgalmakkal, bár voltak bennük kifejezetten jó jelenetek, de összességében nem fogott meg annyira. Maga a történet jó: egy Harry Potter rajongónak, aki olvasta a könyvsorozatot. Ez a blog egy szűk csoportra korlátozódik, akik bár rengetegen vannak, mégis rengeteg embert kizár. Számomra, aki úgymond a "kizártak" körét erősíti nem volt annyira élvezetes, mivel leírások szinte nem is voltak benne, így a szereplőket sem nagyon tudtam elképzelni (kivéve az olyan kulcsszereplőket, mint Harry, Draco,Hermione, Ron vagy Piton). A cselekményszálak is szorosan kapcsolódnak a könyvhöz, hiszen a történet egyfajta előzménye is azokban van, amit itt nem olvashatunk. Hangsúlyozom: egy rajongó számára nagyszerű történet, azonban akik nem ennyire jártasak a HP világában sok fejfájást okoz.

7/10

Fogalmazás: Már a prológusnál feltűnt, hogy szépen fogalmazol, gazdag a szókincsed, és ezt ki is használod. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem találtam hibákat (én már csak ilyen akadékoskodó vagyok) Már a prológusban belefutottam egy kissé értelmetlen mondatba: "...Higrid és elindultam életem első nagy kalandjára". Itt az a bizonyos én szócska kimaradt. Aztán az első fejezetben: "érzem az arcom viszketését, a visszafojtott nevetés miatt." Ez a mondat számomra meglehetősen értelmetlen, mégpedig a viszketését szó miatt. Inkább bizsergés vagy remegés, de a nevetés kényszertől nem viszket az ember arca. Ezen kívül nagyon sok felkiáltójeles mondatot használsz: feleslegesen. Nagyjából minden második mondat, amit az egyes szereplők gondolnak felkiáltó. Csak kiabálás, vagy felkiáltás, amolyan heuréka-élmény esetén ajánlott felkiáltójellel lezárni mondatot. Nagyjából ennyi, amire felhívnám a figyelmed. Összességében tényleg igazán tehetséges vagy, szívesen olvasnék tőled egy kevésbé kötött témájú történetet.

9,5/10

Helyesírás: A helyesírásodba szintén nem tudnék komolyabban belekötni, csupán vesszőhibákkal, illetve elírásokkal találkoztam. Már rögtön a fülszövegben akadt egy vesszőhiba: "Nem volt ő, barát sem pedig ellenség..." Ez pedig helyesen: "Nem volt ő barát, sem pedig ellenség". Akadtak ragozási hibák/elírások, pl: "irdatlan iramban közelednek..." vagy egy másik: "ahogy végig pillant rajtunk griffendéleseket" ez helyesen: "griffendéleken" A leggyakoribb a vesszőhiba volt: "Kényelmesen heverészem egy sírkőhöz kötve, miközben Voldemort, Cedric élettelen testét méricskéli" helyesen: "Kényelmesen heverészem egy sírkőhöz kötve, miközben Voldemort Cedric élettelen holttestét méricskéli." Aztán egy újabb:  "Ron tekintete ezúttal a rettegés és a düh, lélegzetelállító keverékét tükrözi és érzem az arcom viszketését(?), a visszafojtott nevetés miatt." helyesen: "Ron tekintete ezúttal a rettegés és a düh lélegzetelállító keverékét tükrözi, és érzem az arcom viszketését(?) a visszafojtott nevetés miatt.".

9/10

Egyediség: Nyilvánvaló, hogy nem ez az egyetlen Harry Potter fanfic Bloggerországban, viszont én ezt az egyet olvastam, így nem igazán van viszonyítási alapom. Tekintve, hogy a történet szorosan összefonódik a könyvvel, nem tudok rá maximális pontszámot adni, viszont lehet, ezt egy HP szakértő máshogy látná.

8/10

Összesen: 42/50

Remélem, nem bántottalak meg semmivel, és sikerült hasznos tanácsokat adnom.

További kellemes és sikeres blogolást!

Vivienn J.

Kritika #48 - Álomtól Aranyig

(Blogért katt)

Leah külön kérésére ezúttal mindhárman véleményezzük blogját.

Design: Nehéz feladatot adtál ki nekünk, Leah barátosném. Maximum pontot nem adok, mert nem szokásom, és azt mondanák az olvasók, hogy kivételezem veled, amiért naponta beszélünk. Másrészt viszont hogy pontoznám le valaki olyannak a designját, aki az én blogjaimat és az Infinity Critics designját is készítette?

Nos, ez a problémám valamelyest meg is oldódott, hiszen a design részben Khyira munkája. A fejléc szerintem nagyon mutatós, pedig nem vagyok oda a gifes fejlécekért alapvetően. Szerencsére a tiéd nem csicsás, nem az a csillog-villog-zörög-kattog -kategória.  A blogod összképe rendezett, mindent egyszerre meg lehet találni, sok kifogást nem találok rajta. Maximum az oldal hátterét változtatnám meg, de ha neked tetszik, maradhat, hiszen valószínűleg csak az én szememet szúrja.

9/10

Történet:  Mivel még csak négy fejezet van fent, nem mondhatok teljesen részletes, mindenre kiterjedő kritikát, hiszen még nagyon a történet elején járunk. Allison karaktere nekem szimpatikus, és szerethető. Tetszik, ahogy úgy tudod ábrázolni őt és együtt lehet izgulni vele a felkészülés, a versenyek alatt. Van azonban néhány negatívum is, mint mindenhol. Tisztában vagyok vele, hogy a kiemelt társoldalad írójával, Lucyval jóban vagytok, de azt azért meg kell hagynom, hogy a prológus eléggé hasonlított az ő történetének első részére, mikor a főszereplő elesik egy világversenyen. Nem azt mondom, hogy elloptad, csak ez nekem fura, hiszen nagyjából együtt kezdtem el olvasni a blogotokat. Gondolom, hogy egy véletlenről van szó, mert valljuk be, nem rossz ötlet egy ilyen bakitól kezdeni egy történetet, ami bemutatja, hogyan építse fel a főszereplő újra az életét. Mint ahogyan már említettem, nem nevezném ezt egyértelműen lopásnak, mert nem is az. Szóval, remélem, hogy egy olyan egyedi történet fog kirajzolódni belőle, ami magával ragadja az eddig már megismert váratlan fordulatokkal, meglepő és vicces párbeszédekkel majd az olyanfajta, műkorcsolyához nem értő emberkéket, mint én. 

7,5/10

Fogalmazás: Ez nyerte el leginkább a tetszésemet. A történet vonalvezetését tanítani lehetne, tudod, hol hagyd abba a részt, milyen hosszú legyen, stb. Néha azonban túl körülményes szavakat használsz, ami egy idő után lassúvá teheti az olvasást.

9/10

Helyesírás: Nem találtam hibát. Igen, akármennyire vagyok akadékoskodó, ez most nem jött össze. Egy példa arra a blog, miért érdemes hússzor elolvasni a részt, nincs-e benne elgépelés, és mire találták ki a helyesírás-ellenőrzőt.

10/10

Egyediség: Nem sok műkorcsolyás blog kering, tehát a témaválasztás mindenképpen egyedi, de Lucy blogjával vannak egyezések, nemcsak a nevek szempontjából. Ugyanakkor, a korcsolyázók kemény, edzésekkel teli élete mellett néha-néha írhatnál Alisonról is többet, hiszen érzésem szerint a blogod egy limitált célközönséghez szól, a korcsolyás fanoknak. Tudom, hogy a blogod témájától nem akarsz eltérni, de ha több olvasót szeretnél, nem ajánlott kizárólagosan a korcsolyára fókuszálni.

8/10

Összesen: 43,5/50

Remélem, a köcsög énem nem vette át az irányítást felettem gépelés közben, és nem bántottalak meg. Ui.: Siess a Sarki fénnyel!

 Fran Fisher

Design: Akkor jöjjön a második kritika. Szóval a fejléc nekem is tetszik, különösen a gif-es megoldás. Nem találkoztam eddigi kritizáló munkám során talán még egyel sem, vagy csupán nagyon kevéssel. Nekem kifejezetten tetszik. Jó benne, hogy letisztult, nem túlzsúfolt. Az egyetlen ami kicsit zavart, ahogy először ránéztem, hogy az olimpiai játékokat jelző öt karika úgy lett elhelyezve, hogy először konkrétan agancsnak néztem a lány fején. Persze ez nem hiba, betudom annak, hogy épp beteg vagyok. A színek passzolnak, a modulok elrendezésével sincs gond. Ami viszont engem is zavar, az a háttér. Eléggé megtöri azt a tökéletes összhangot és harmóniát, amit maga a blog külleme képvisel. Szerintem jobban passzolna egy egyszínű, sötét háttér az egészhez, vagy pedig a blogot szegélyező sötét keret miatt akár ugyanolyan színű is lehetne, mint a blog alapja. És innen jön a hosszú rész, amit én minden blognál megcsinálok: egyesével az oldalak elemzése. Ezen belül a "Fejezetek"-nél nagyon tetszett az a megoldás, amit használsz. Olyan, mintha mozgóképes újság lenne egy-egy fejezet, és már itt bele lehet olvasni a történetbe. Igazán kreatív, minden elismerésem. A "Szereplők" oldal szintén rendezett, illik a design-hoz, viszont rendkívül sokan vannak felsorolva. Az olvasó vagy elfelejti az elsőket, mire az utolsókhoz ér, vagy amint meglátja milyen hosszú az egész, inkább bele se kezd olvasni. Ilyen sok szereplőt nem érdemes felsorolni, csupán a legfontosabbakat, vagy sorold be őket valamiféle rendszerbe, csoportokba. Maga a leírás tetszett is meg nem is. Ötletesnek találtam, hogy a karrierükről írsz, viszont zavart, hogy magukról a szereplőkről, a személyiségükről semmi nincsen. Ez eléggé kettős érzést váltott ki belőlem. A "Helyszínek" oldal már sokkal jobban tetszett. Össze vannak hangolva a városok képei, és ott van, hogy melyik miért fontos a történetben. Az "Impresszum" oldal bevallom, meglepett. Általában nem sok információt szokott az ilyesfajta rész tartalmazni, illetve legtöbben a modulsávban helyezik el. A tiéd azonban mindenre kiterjed, mindent korrektül feltüntettél, amit kellett, emellett remekül meg is fogalmaztad. Bár a szereposztás rendkívül hosszú, mégis látszik, hogy alapos munka, és sok kutatás, tervezés eredménye. És jöjjön a design utolsó pontja: a Trailer. Nekem maga a videó nagyon tetszett, az aláfestő zene igazán hangulat és -érzelemfokozó volt. Egyetlen problémám azonban mégis volt vele: a felirat. Mivel fent egy aprócska ablakban látni, ezért a feliratot nagyon nehéz elolvasni, olyan aprócska. Persze észrevettem, hogy nagyjából ugyanaz, mint alatta a fülszöveg, de azért néhol vannak eltérések. Jó lenne egységesíteni a kettőt. Ha a hátteret egyszínűre változtatod, a trailerben és a fülszövegben írtakat egységesíted, akkor egy szavam nem lesz.
9/10

Történet: Bevezetőnek még annyit el szeretnék mondani, hogy a "bétád", Lucy blogjának szinte a kezdetektől erősítem a feliratkozók táborát, az egyik kedvenc blogom, így sajnos óhatatlanul összehasonlítom magamban a kettőt. Nos, maga a téma olyan, amivel nem gyakran találkozik az ember Bloggerországban, ahogy Fran fentebb említette, ez viszonylag egyedi. Hisz persze vannak társaid, mint például Lucy, akik ilyen témájú blogokat írnak, viszont a számuk rendkívül elenyésző az 1D, Justin Bieber, 5SOS stb. fanfiction-ök mellett. Most pedig jöjjenek a részek. Mivel csupán négy fejezet van fent + a prológus, ennyiből részletesen összegző munkát nehéz írni, de igyekszem minél jobban kifejteni a véleményem. Kezdjük is a Prológussal: nos, nekem is feltűnt, ami Frannak is, hogy a főszereplő elesik a versenyen, ahogy az Álmodj a csúcsig-ban is. Azonban teljesen egyetértek barátnőmmel, innen indulva tökéletesen fel lehet építeni egy karrier történetét, illetve ez az apró hasonlóság nem zárja ki a blog egyediségének lehetőségét. Különösen tetszik az az ötleted, hogy a laikusok számára, mint amilyen én is vagyok, linkekkel elérhető videókkal ábrázolod a műkorcsolya különböző elemeit. Bár nagyjából tudja az ember, hogy miről van szó, és nagyon szépen le is írod egy-egy ugrás menetét, mégis sokat segít a videó, hogy életszerűbben el tudjuk képzelni. Összességében a prológus kellőképp figyelemfelkeltő volt. Nem árult el túl sokat a történetről, de túl homályos sem maradt az egész, pont annyi amennyi kell, pont ott befejezve, ahol kell. Az első fejezetről már nem tudok ennyit írni. Lényegében fény derült a főszereplő személyes kapcsolatai közül néhányra, és megismertük a szezon kezdeti körülményeket, milyen ilyenkor a korcsolyázók élete. Tetszett viszont a "Minden szezonkezdés ugyanolyan." mondat, ami visszaköszönt több bekezdés elején is. Ezen látszott, hogy előre megszerkesztett és jól felépített rész volt, tökéletes lezáró mondattal. A második és harmadik fejezet nagyobb hangsúlyt fektetett az emberi kapcsolatokra, illetve a korcsolya betörésére, így nem igazán bővelkedtek izgalmakban. A harmadik fejezet vége hozta az első számomra igazán izgalmas momentumot, ami a negyedik részben teljesedett ki. A negyedik fejezetben, a visszaemlékezésnél a lábamat ráztam idegességemben, olyan jól sikerült feszült hangulatot teremtened. Bár sejthető volt, hogy mi lesz a végkimenetele, mégis izgultam Jeremyért. Nagyon jól meg lett írva ez a rész, komolyan összetört a szívem a végén (nem akarok spoilerezni). Imádtam ezt a családi idillt a végén, és személy szerint nekem Jeremy lett az egyik kedvenc karakterem. Sajnos az igazi izgalmak még nem jöttek el, elvégre még kevés rész van fent, de bízom benne, hogy sikerül valami igazán egyedit és izgalmasat alkotnod. Csupán annyi, hogy ne hagyd az olvasó figyelmét nagyon lankadni, mint az első egy-két fejezetnél, és akkor minden rendben lesz.
8/10

Fogalmazás: Igazán szépen fogalmazol. Tényleg, ebbe ha akarnék sem tudnék belekötni. Nincsenek felesleges tőmondatok, sem túl körülményes, összetett körmondatok. Szép a szóhasználat, megfelel a karakter személyiségének. Maximális pontszám.
10/10

Helyesírás: Nos, Frannal ellentétben én akadékoskodnék egy kicsit, ugyanis egy-két apróbb hibával találkoztam. Szám szerint is pontosan annyival, amennyit példaként hozok. A "hagy csörögjön" kifejezést helyesen így használjuk: "had csörögjön". A másik ilyen aprócska dolog, hogy a "több-kevesebb sikerrel" kötőjellel van. Ezeken kívül még csak elírással vagy vesszőhibával sem találkoztam, ami nagyon ritka. Sosem szoktam fél pontokat adni, de ezúttal mégis.
9,5/10

Egyediség: Nos, a témáját viszonylag eredetinek találom, azonban még igen csak az elején tart a történet, a lényeg még hátra van, így eléggé nehéz megítélni az eredetiségét. Látok benne lehetőséget, így megadom a bizalmam a történetnek. Viszont...Nem tudtam ezt hova emelhetném be, és talán ez a pont tűnt a legalkalmasabbnak: a szereplők, azon belül a nevek. Nem egy olyannal találkoztam, amik Lucy blogjában is szerepelnek, csak éppen nem azonos "hatáskörű" (erre nem találtam jobb szót) személyeknél. Néhány példa: Stefania, Alex, Nathalie (ha nem is oroszosan, de mégis ugyanaz), Irina de még az Alona (-Aliona) is csak egy betűnyi különbség. Ez nekem kellőképp szemet szúrt. Ne haragudj, de ez nekem egy pont mínusz, ami az egyediséget illeti. Egy-két név egyezése rendben van, elvégre ahány blog van, mindegyikre más-más nevet kitalálni lehetetlen. Azonban itt a "bétád" blogja témában is hasonló és kettőnél több névről van szó. Szóval, ha a történet további részében kerülöd a hasonló egyezéseket/hasonlóságokat (persze a valósághű, elkerülhetetlen példák kivételt képeznek), akkor nagyon is egyedinek mondható blog lesz.
8/10

Összesen: 44,5/50

Remélem nem voltam túl szigorú, és sikerült megfogadható tanácsokat adni! További kellemes blogolást!:)

Vivienn J.

Egy apró bevezetővel kezdeném, amiben elnézést kérek, ugyanis miattam késett ennyit a kritika, szóval sajnálom, több dolog is közre játszott,mármint a laptop konkrétan ellenem fordult, ezért egy hónapig vártam, hogy megjavítsák, viszont ezután pedig a töltője romlott el...ráadásul azután kezdett el rosszalkodni a töltő, miután a laptopot megszerelték és visszahozták... Csupán annyi lenne még, hogy mivel én lecsúsztam az előző design-ról stb; ezért én a mostani, új dolgokat fogom kritizálni. :)

Az új fejléc

Design: Szóval, ami a design-t illeti, nekem kifejezetten tetszik ez a hűvös, kék színösszeállítás, sőt, ha engem kérdezel ez a fejléc és design jobb lett, mint az előző. Szerintem tökéletesen illik a blog jéggel és műkorcsolyázással kapcsolatos témájához, amiért jár a piros pont. Az meg még külön tetszik, hogy Alison ruhája is megy mindenhez.Valamint ott van a gif is, ami számomra a fejléc legmutatósabb eleme. Viszont volt néhány dolog, ami nekem kevésbé nyeri/nyerte el a tetszésemet. Ezek pedig a modulok és egyéb információk elhelyezése. Egyszerűen minden bal oldalon van és nagyjából az egész "lap" aljáig tart a szereplők stb. listája. Én ezeket elosztanám két oldalra és így a jobb oldal se lenne ilyen üres. Ezen kívül más problémám nincs, talán csak az zavar egy picit, hogy a chat ablaknak nincs külön helye, hanem együtt van a Sajtótájékoztatóval, amúgy minden szép és egységes. A trailer-ért pedig jár a plusz pont.
9/10

Történet: Mindenek előtt szeretném közölni, hogy én nem olvastam a bétád, Lucy blogját, ezért nekem nincs összehasonlítási alapom, így teljesen függetlenül bírálhatom a történetet.
Engem nagyon megragadott maga a történet, ugyanis szeretek korcsolyázni, mondjuk az én műkorcsolya tudásom kimerül abban, hogy tudok hátra fele menni, ja meg néha sikerül egy lábon siklani, de már olyan régen korcsolyáztam, hogy szerintem már nem is menne. Maga a történet számomra blogok közt mindenképp egyedinek mondható, ugyanis, mint említettem nekem ez az első, hogy egy korcsolyázással foglalkozó bloggal találkozom.A szereplők szerethetőek,vagy éppen utálatosak (komolyan, szívem szerint felpofoznám Crystal-t), jól kidolgozottak és a könnyű azonosulni a főszereplővel. Jeremy-t határozottan megkedveltem, én is szeretnék egy ilyen testvért, ráadásul olyan türelmes, mint én...ezzel elárultam, hogy milyen vagyok, ha egy dugóban ülök, még így is, hogy nem én vezetek. Mindenesetre nekem tényleg nagyon tetszik a történet, még a több-kevesebb átkötő, töltelék résszel is, de arra figyelj, hogy ezekből ne legyen sok, mert különben unalmas lesz a történet. Mindent összevetve ez egy jó, élvezhető történet életszerű szereplőkkel.
8/10

Fogalmazás: Nem láttam benne semmi kiugró hibát, vagy ilyesmi, szépen és érhetően fogalmazol. A mondat szerkesztésed is jó. Nincs semmi, amivel kötözködni tudnék.
10/10

Helyesírás: Nem igen találtam hibát, így csak erősíteni tudom szerkesztő társaim véleményét...ami ritka, mert én tényleg, minden létező dologba képes vagyok belekötni, de magéban a helyesírásban nem tűnt fel semmi hiba. Viszont a prológusban, az egyik mondatba azt írtad, hogy "Az arénában harapni lehet a csendet.", de ez így helytelenül van alkalmazva. Helyesen tapintani lehet a feszültséget/ érezni a feszültséget a teremben; persze ez nem feltétlen nevezhető hibának, inkább hívnám egy másabb, nekem picit furcsa átértelmezésnek.Szóval max pont.
10/10

Egyediség: Mivel van egy bétád, akitől végül is a témát stb.-t például Vivire hivatkozva néhány nevet  vettél, ezért nem nevezhetem a blogot teljesen egyedinek, ami szomorú, mert nagyon tetszik, főleg a sok fanfic után, amiket kapok...valamiért eddig még szinte csak azt kritizáltam, szóval néhány ilyen blog igazi felüdülést jelent számomra. Persze ezzel nem azt mondom, hogy a fanfiction-ok nem jók, félreértés ne essék, csupán arra akartam célozni, hogy egyszerűen rengeteg van belőlük. A témára visszatérve csak annyit szeretnék mondani, hogy annak ellenére, hogy az ötlet nem teljesen a sajátod, igazán jó munkát végeztél, ugyanis ez a te történeted, hiszen elvettél, hozzátettél és átírtál dolgokat ahhoz, amit a bétád írt, kitudja lehet, hogy tovább fejleszted, de az is lehet, hogy a végére a két blog és történet teljesen új utakon fog folytatódni. Ezen és hasonló okokból kifolyólag nem lehet biztos döntést hozni a blog egyediségét illetően, hiszen vegyük most példának a Fifty Shades-et...az elején az is csak egy Twilight fanfic volt, vagy legalábbis annak indult és februárba elég sokan láthatták moziban is, hogy mi lett belőle...ott aztán minden volt csak vámpírok nem.
7,5/10

Összesen:44 ,5 /50

Még egyszer elnézést a késedelemért és remélem, hogy sikerült pár jó tanácsot is adnom. bocsánat, ha esetleg túl akadékoskodó voltam.

Bloom

Kritika #47 -Kiruccanás Pozsonyban

 (Blogért katt)

Design: A színösszeállítás nekem kicsit fura, nem illik szerintem annyira a koromfekete és a világoszöld. Maga a fejléc viszont jó, szerintem választhatnál a bejegyzések színéhez egy árnyalatot a fejlécedből, úgy sokkal szebb lenne! A fejléced sem rossz, viszont a bal oldali srác elég furán lett elhomályosítva. A modulok sorrendjén változtatnék, a rendszeres olvasókat kicsit feljebb hoznám, hogy könnyebb legyen az olvasóidnak a feliratkozás. Amit még kifogásolhatnék, hogy a Szereplők oldalon csak két ember van. Gondolom, ők a főszereplők, és ez rendben is van, csak szerintem a többi mellékszereplő is megérdemli azt, hogy oda kerüljön. A blogod összképe nekem kissé üres.
6/10

Történet: 

A mém ellenére ez rendkívül elnyerte a tetszésemet, habár a prológus elég rövid és némileg semmitmondó lett. Így egy fejezet után is azt elmondhatom, hogy a történeted vonalvezetése jó, szépen felépítetted az első fejezetet, kíváncsivá tettél mindenkit a folytatásra. Fel is iratkoztam, mert tetszenek az ilyen visszaemlékezéses blogok, amik a mai Magyarországon játszódnak. Biztatás gyanánt kapsz maximum pontot, mert engem valahogy tényleg érdekelne a történet folytatása.
10/10

Fogalmazás: Érdekes, néha tőmondatokat használsz, néha pedig olyan bonyolult mondatokat írsz, amikből az olvasó nem bír kikeveredni.
Azért kellett megbeszélnünk, mert ő Pozsonyban él, a keresztanyukámnál, aki igazából az ő keresztanyukája is, és egyben a nénikénk is, mivel anya nővére. 
Nos, ezt a mondatot kétszer is el kellett olvasnom, mire értelmezni tudtam. Egy tipp: rövidebbre csinálhattad volna az értelmező jelzőt, ha odaírod, hogy Szandi Daniella nővére, és így mindenkinek világos, mit is keres ő a keresztanyukánál. A fogalmazásmódod néha csapongó, olyan dolgokra helyezed a hangsúlyt, ami nem tartozik szorosan a lényeghez. Ez nem baj, hiszen az is unalmas, ha csak a konkrét történéseket írod le, viszont az elkövetkező fejezetekben próbálj meg egyensúlyt tartani az ilyen offtopic-dolgok és maga a történet között.
7/10

Helyesírás: "Gyerekek, figyeljetek egy kicsit! – szólított minket az osztályfőnökünk, aki egyébkánt egy kedves nő, 42 éves, akinek a lánya mindig velünk jött az osztálykirándulásra. (...)
- Szeretném, ha egy kicsit felmennénk együtt az osztályterembe, ebben a tanévben utoljára, oké? – kérdezte, szerintem feleslegesen, hiszen, ki merné azt mondani, hogy neki nem okés, és nem megy fel a terembe."
Ezzel a részlettel a probléma csupán annyi volt, hogy amíg egy szereplő beszél, nem ütünk Entert és nem kezdünk gondolatjelet, még akkor sem, ha közben történik valami, vagy te, mint író mesélsz az adott szereplőről. Néhány apró hiba volt még, az egybe- és különírással kapcsolatban: pl. tesipálya. Sajnos voltak benne vesszőhibák is: döntően ott, ahol kihagytad az alárendelő mondatokból a "hogy" szót, amit megtehetsz, de a vesszőnek maradnia kell.
7/10

Egyediség: Nos, van pár ilyen témájú blog, de az alapszituáció mindenképpen egyedi, nem szokványos. Szerintem érdemes folytatni, hiszen a történet egy fejezet után is ígéretesnek tűnik. Daniellával ellentétben én szeretem Pozsonyt, 3 évvel ezelőtt voltam ott nyaraláson.
9/10

Összesen: 39/50

További sikeres, és örömökben gazdag blogolást kívánok!

Fran Fisher