2014. július 20.

Kritika #23 - Csábításból jeles


Design: Nagyon fura. Sokféle szín keveredik, és zűrzavaros az összhatása, mint úgy általában minden blogger.hu-s blognak. Ezzel nem azt mondom, hogy költöztesd át az egészet a blogspotra, (pedig a valódi megoldás az lenne) ahol sokkal szebb kinézetet tudsz csinálni. Sajnos elég sok ember neki sem áll olvasni a sztoridat, ha nem tetszik neki a kinézet.
Elsőként valamit a "Sziasztok, az én nevem Tamara.." kezdetű szövegen állítanám át a betűszínt, mert túlságosan beleolvad az amúgy sem túl szép terepbarna háttérbe. A keresés fül tetszik, csak funkciója nem egyértelmű. De ez nem a te hibád. Jól néz ki, csak nem sok mindenre jó. A betűtípus is jó, de a színén változtatnék, mert ez a fekete egyrészt rettentő unalmas, másrészt egy újabb színt viszel bele a designba, ami nagyon nem hiányzik az egész blogról.
3/10

Történet:
Ne haragudj, de mielőtt kitérnék a részletekre, egy képet kell közölnöm.


Nem volt szívem levágni a többieket a képről, de az én reakciómat tökéletesen modellezi a bal oldali selfiem.
Az első rész elolvasása után tulajdonképpen semmit nem tudtam meg, csak azt frissítettem fel magamban, milyen reggel suliba menni, amit túlságosan is részleteztél. Egy oldalnyi olvasás után is csak arról írtál, hogy elrendeztek papírokat. Hogy milyen papír, milyen suli, hol, arról semmi információ, de még az sem teljesen egyértelmű, ki is ez a Nataniel. 
Amit még hiányoltam, hogy abszolút nincs említés a szereplők kilétéről. Akár egy Pokémon, megjelennek a semmiből, anélkül, hogy tudnád, mégis kiről van szó. A történések is nagyon logikátlanok, nincs átvezetés, nem tudjuk, mi miért történik, ki mit gondol, stb. Amit nagyon nem értettem, hogy Ken miért váltott sulit. Ezt a második részben nem tudjuk meg, de később sem derül ki. Sürgősen hozd vissza azt a szálat, mert én nagyon hiányolom az efféle részletezést. Ugyanez a helyzet Nataiellel. Róla sem tudunk előre semmit.
A helyedben elolvasnám az egész sztorit egyben, mert így remélem, magadtól is rájössz a hibáidra, és, hogy nagyon elhadartad az egyes történéseket.
2/10

Fogalmazás: Ezzel volt a legtöbb gondom. 

Amikor odaértünk már bekellett csekkolni az utazáshoz.Lassan fel is szálltunk a repülőre,majd amikor már mindenki megtalálta a repülőn a helyét elkezdett felszállni a repülő.Castiellel szinte végig beszéltük az egész utat.Majd amikor megérkeztünk a repülőtérre már ott vártak ránk a családja.Bemutatkoztam nekik és ők is nekem.Nagyon jó érzés volt megismerni őket,és én úgy láttam rajtuk,hogy megkedveltek.2 és fél óra volt amíg megérkeztünk Balatonlellére,mert ők ott laknak.Azért volt ennyi mert mi Budapestre érkeztünk meg mert csak ott van repülőtér.

8 mondat alatt letudtál egy repülőutat, egy megismerkedést, és egy Budapest-Balatonlelle útleírást. Abba már bele sem megyek, hogy a Castiel nem valami magyaros, és a Flóra, Violetta stb. nevek mellett eléggé furcsa, de ez te döntésed, hogy milyen neveket használsz. 
A fogalmazásmódod összefüggéstelen, és tömör. Nem részletezed a fontos dolgokat, és rettentően kevés a párbeszéd. Ami van, az pedig unalmas és sablonos közhelyekről szól, pl. egy sulis bemutatkozó dialógus. A párbeszéd azért fontos, hogy mi, olvasók tudjunk azonosulni a szereplőkkel. A tőmondatok sokasága ebben azonban nem sokat segít.
1/10

Helyesírás: A fent idézett mondatokat korrigálom. 
Javaslom, hogy nézesd át egy jó helyesíróval a fejezeteket, mielőtt publikálod, mert egy csurig hibás szöveget kevésbé élvezettel olvas el az ember, és ront a történet értékén is. Sajnos majdnem minden mondatba becsúszott egy kisebb-nagyobb hiba.

Amikor odaértünk, már be kellett csekkolni az utazáshoz. Lassan fel is szálltunk a repülőre,majd amikor már mindenki megtalálta a repülőn a helyét, elkezdett felszállni a repülő. Castiellel szinte végigbeszéltük az egész utat. Majd amikor megérkeztünk a repülőtérre már ott vártak ránk a családja. Bemutatkoztam nekik, és ők is nekem.Nagyon jó érzés volt megismerni őket,és én úgy láttam rajtuk,hogy megkedveltek. 2 és fél óra volt, amíg megérkeztünk Balatonlellére,mert ők ott laknak.Azért volt ennyi, mert mi Budapestre érkeztünk meg, mert csak ott van repülőtér.
 
 -Milyen volt a séta?-kérdezték Castiel szülei.

(A narancs szín szóismétlést jelöl.)
A kérdezte, mondta, válaszolta stb. szavakat ilyenkor kisbetűvel írjuk, mivel a szereplők mondatait idézed, és ahogy meséled, az egy gondolathoz tartozik.
1/10

Egyediség: Az alapszorit kisebb-nagyobb csavarokkal érdekesebbé tehetnéd, de jelenleg nem sok változást látok, mindegyik fejezetet végigolvasva. 
A két pont Castiel nevéért jár, mert az tetszik.
2/10

Összesen: 9/50

Ne haragudj, hogy ilyen kíméletlenül írtam, de úgy éreztem, Neked jobb, ha időben figyelmeztetünk a hibákra.
 Fran Fisher




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése